A köszvény a gyulladásos ízületi betegség egy gyakori típusa, amelyet egy vagy több ízületben hirtelen fellépő, intenzív fájdalom, duzzanat, bőrpír és érzékenység jellemez. Általában a nagylábujj (öregujj) ízületét érinti. Ez azonban számos további ízületre is kiterjedhet, például a térdre, a bokára, , a csuklóra és a könyökre. A „fellángolás” alatt azt az  időszakot értjük, amikor a tünetek súlyosbodnak, míg a „remisszió” a tünetmentes időszakot jelenti. Amennyiben a köszvényes tünetek gyakran visszatérnek, krónikus köszvényes ízületi gyulladás alakulhat ki, amely idővel súlyosbodik.

A köszvény a magas húgysavszint (hiperurikémia) következménye. A húgysav a szervezetben a purin lebontása során keletkezik. A nagy mennyiségű húgysav a húgysavkristályok kialakulásához vezethet az ízületekben, testnedvekben és szövetekben. A magas húgysavszint nem minden esetben vezet köszvény kialakulásához. A tünetmentes állapotban általában nincs szükség kezelésre.

Becslések szerint világszerte legalább 53 millió embernél diagnosztizálták a köszvényt. Sokan közülük nem kapnak megfelelő diagnózist, és a betegeknek kevesebb, mint a fele részesül húgysavcsökkentő terápiában. Az elmúlt 30 évben a köszvényes emberek száma 22 millióról 53 millióra nőtt. 

A köszvény kezelése  magában foglalja mind a tüneti terápiát (fájdalomcsillapítás) a fellángolás alatt, mind a magas purintartalmú ételek és italok fogyasztásának csökkentését. A leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek a NSAID-ok (nonsteroid gyulladáscsökkentők), kolhicin, kortikoszteroidok és húgysavcsökkentő gyógyszerek, mint az allopurinol vagy a febuxosztát. A terápia célja a tünetek csökkentése illetve a jövőbeli fellángolások lehetőség szerinti megelőzése.